← Vissza a Nyelvtan oldalra

A határozószók

A határozószók főként igék, főnevek, melléknevek vagy más határozószók pontosítására szolgálnak. A határozószók a svéd nyelvben nem ragozhatóak, és néhány kivételtől eltekintve nem is fokozhatóak.
A határozószókat csoportosíthatjuk jelentésük és funkciójuk szerint.
Jelentés szerint
1. időhatározók (a mikor? kérdésre felel)
När kommer du? — Jag kommer tidigt.
2. helyhatározók (a hol?, honnan?, hová? kérdésre felel)
Var ligger pennan? — Den ligger där.
Varifrån kommer han? Han kommer
hemifrån.
Vart går du? — Jag går
hem.
3. módhatározók (a hogy?, hogyan?, milyen módon? kérdésre felel):
Hur mår du? — Jag mår bra.
4. okhatározók (a miért?, mi okból? kérdésre felel):
Han är sjuk. Därför är han inte på jobbet.
5. fokhatározók (a milyen mértékben?, mennyire?, mennyivel? kérdésre felel):
Jag är ganska nöjd med resultatet.


Funkció szerint
1. névszói határozók
a. mutató határozók: där, dit, här, hit, då, nu, sedan, stb.
Vi är här.
Ni går
dit.
Det regnar
nu.
b. viszonyító határozók: där, dit, varifrån, varefter, vari, stb.
Staden där jag bor är vacker.
c. kérdő határozók (kérdésben és függő beszédben is használatosak): var, vart, varifrån, när, hur, varför, stb.
Var är pennan?
Jag frågar
var pennan är.
När kommer han?
Jag frågar
när han kommer.
Hur mycket vill du ha?
Jag frågar
hur mycket du vill ha.
d. határozatlan határozók: någonstans, ingenstans, någorlunda, någonsin, alltid, aldrig, stb.
Var bor han någonstans?
Vi har
ingenstans att bo.
Det är
alltid trevligt att prata med dig.
2. mondathatározók
a. általános mondathatározók: möjligen, vanligen, naturligtvis, ju, nog, väl, kanske, tyvärr, gärna, ogärna, absolut, stb.
Han är naturligtvis på jobbet.
Han är
kanske hemma.
Jag kan
tyvärr inte komma.
b. tagadószók: inte, icke, ej, knappt, knappast, stb.
Jag är inte trött.
Man kan
knappt förstå vad hon säger.
c. kötőszói funkciójú határozók:
 • következményt vagy eredményt kifejezők: alltså, således, sålunda, därför, följaktligen, stb.
Jag har inga pengar. Jag kan alltså inte åka till Australien.
 • ellentétet kifejezők: dock, emellertid, ändå, stb.
De hade planer på att starta ett företag. Av detta blev emellertid ingenting.
 • összefüggést vagy egyezést kifejezők: också, även, dessutom, likaså, stb.
Han är trevlig och intelligent. Dessutom är han en skicklig pianist.
 • magyarázó értelműek (a mondat elején nem állhatnak): ju, nämligen, stb.
Jag kan tyvärr inte komma. Jag är nämligen förkyld.
 • folytatást kifejezők: slutligen, vidare, stb.
Han irrade runt ett tag och såg vilsen ut. Slutligen gick han fram till informationen.
3. nyomatékosító határozók (többnyire melléknevek vagy más határozószók bővítményeként állnak): oerhört, ganska, allt, fantastiskt, hemskt, enormt, stb.
Jag är oerhört trött.
Programmet är
allt tråkigare.
Det är
hemskt roligt.

A határozószók képzése melléknévbl
1. t-rag segítségével
Hon sjunger vackert.
Han är
otroligt intelligent.
Han kom återigen för
sent.
2. a -lig végű melléknevek esetében:
a. t-rag hozzáadásával (ezek többnyire módhatározók):
Han talar tydligt.
b. en-rag hozzáadásával (ezek többnyire mondathatározók):
Troligen kommer han inte ikväll.
c. t+vis-rag hozzáadásával:
Naturligtvis kom han för sent.
3. a múlt idejű melléknévi igenév semleges nemű alakja, illetve a jelen idejű melléknévi igenév is használható határozóként:
Han vägrade bestämt att acceptera detta.
Hon sjunger
bedårande vackert.

A határozószók fokozása
1. A melléknévből képzett határozók közép- és felsőfoka megegyezik a melléknév közép- és felsőfokával:
sent   senare   senast
långt   längre   längst
2. Néhány más határozószó is fokozható:
bra   bättre   bäst
väl   bättre   bäst
fort   fortare   fortast
gärna   hellre   helst
illa   sämre   sämst
illa   värre   värst
mycket   mer(a)   mest
nära   närmare   närmast
ofta   oftare   oftast
3. A határozói értelmű perfekt particip és presens particip fokozása a melléknévhez hasonlóan a mer(a) és mest segítségével történik:
Hon sjunger mer bedårande än alla andra.
Han vägrade
mer bestämt än förra gången.