← Vissza a Nyelvtan oldalra

A főnevek

A svéd nyelvben a főneveket nyelvtani nemük szerint két csoportra osztjuk:
- semleges neműek (neutrum, ett-főnevek)
- közös neműek (utrum, en-főnevek)

A határozatlanság és határozottság jelölése nem névelővel, hanem toldalékkal történik.

A svéd főneveknek négy szótári alakjuk van, melyek az egyes vagy többes számot, illetve a határozatlanságot vagy határozottságot adják meg.
egyes szám határozatlan egyes szám határozott többes szám határozatlan többes szám határozott
gata    utca gatan    az utca gator    utcák gatorna    az utcák
hus      ház huset     a ház hus        házak husen       a házak


A többes szám végződése szerint a svéd főnevek különböző ragozási osztályokba sorolhatók:
1 -or (en) gata gatan gator gatorna
2 -ar (en) pojke pojken pojkar pojkarna
3 -er (en) bild bilden bilder bilderna
4 -r (en) sko skon skor skorna
5 -n (ett) yrke yrket yrken yrkena
6 - (en) lärare läraren lärare lärarna

1. Az első ragozási osztályba közös nemű főnevek tartoznak, amelyek nagy része két- vagy több szótagú, a-ra végződő főnév, pl.
väska, väskan, väskor, väskorna
blomma, blomman, blommor, blommorna
penna, pennan, pennor, pennorna
matta, mattan, mattor, mattorna
2. A második ragozási osztályba közös nemű főnevek tartoznak, amelyek nagy része az alábbi csoportok valamelyikébe sorolható:
számos egyszótagú, mássalhangzóra végződő főnév, pl.
stol, stolen, stolar, stolarna
båt, båten, båtar, båtarna
väst, västen, västar, västarna
gård, gården, gårdar, gårdarna
-ing, -ning, -dom, -is, -lek képzővel képzett főnevek, pl.
våning, våningen, våningar, våningarna
tidning, tidningen, tidningar, tidningarna
sjukdom, sjukdomen, sjukdomar, sjukdomarna
kompis, kompisen, kompisar, kompisarna
sok kétszótagú, hangsúlytalan -e, -el, -er, -en végződésű főnév, amelyeknél többes számban kiesik az utolsó szótag e magánhangzója, pl.
pojke, pojken, pojkar, pojkarna
syster, systern, systrar, systrarna
nyckel, nyckeln, nycklar, nycklarna
3. A harmadik ragozási osztályba közös és semleges nemű főnevek is tartoznak.
A közös nemű főnevek nagy része az alábbi csoportok valamelyikébe sorolható:
sok, mássalhangzóra végződő, egyszótagú főnév, pl.
dam, damen, damer, damerna
azok a főnevek, melyek tőhangváltozással képezik többes számukat:, pl.
bok, boken, böcker, böckerna
fot, foten, fötter, fötterna
hand, handen, händer, händerna
natt, natten, nätter, nätterna
-nad, -skap, -när, -het, -ion végződésű főnevek, pl.
månad, månaden, månader, månaderna
vetenskap, vetenskapen, vetenskaper, vetenskaperna
lektion, lektionen, lektioner, lektionerna
A semleges nemű főnevek nagy része az alábbi csoportok valamelyikébe sorolható:
hangsúlyos -eri, -ori képzővel képzett idegen eredetű főnevek, pl.
bageri, bageriet, bagerier, bagerierna
konditori, konditoriet, konditorier, konditorierna
-eum, -ium képzős idegen eredetű főnevek, pl.
museum, museet, museer, museerna
gymnasium, gymnasiet, gymnasier, gymnasierna
a véghangsúlyos, magánhangzóra végződő idegen eredetű főnevek egy része, pl.
kafé, kaféet, kaféer, kaféerna
a többes számukat tőhangváltozással képező főnevek egy része, pl.
land, landet, länder, länderna
4. A negyedik ragozási osztályba közös nemű főnevek tartoznak, melyek nagy része az alábbi csoportok valamelyikébe sorolható:
a közös nemű főnevek nagy része az alábbi csoportok valamelyikébe sorolható:
egyszótagú, magánhangzóra végződő közös nemű főnevek, pl.
sko, skon, skor, skorna
az -else-vel képzett főnevek, pl.
födelse, födelsen, födelser, födelserna
5. Az ötödik ragozási osztályba csak hangsúlytalan magánhangzóra végződő semleges nemű főnevek tartoznak.
főnévként használt, elvont értelmű folyamatos melléknévi igenevek, pl.
leende, leendet, leenden, leendena
főnevek, amelyek rendhagyóan képezik többes számukat, pl.
öga, ögat, ögon, ögonen
6. A hatodik ragozási osztályba közös és semleges nemű főnevek is tartoznak.
A közös nemű főnevek nagy része az alábbi csoportok valamelyikébe sorolható:
-are képzős (foglalkozás, ill. személynévképző) főnevek, pl.
lärare, läraren, lärare, lärarna
-er képzős, nemzetiségi hovatartozást jelölő főnevek, valamint foglalkozásnevek, pl.
botaniker, botanikern, botaniker, botanikerna
a valamilyen cselekvést végző személyek jelölésére használt folyamatos melléknévi igenevek, pl.
resande, resanden, resande, resandena
néhány rendhagyó ragozású főnév, pl.
bror, brodern, bröder, bröderna
man, mannen, män, männen
A semleges nemű főnevek nagy része az alábbi csoportok valamelyikébe sorolható:
mássalhangzóra végződő, svéd eredetű főnevek, pl.
bord, bordet, bord, borden
sok, mássalhangzóra végződő, idegen eredetű főnév, pl.
universitet, universitetet, universitet, universiteten