Kiejtés

A fonetikai átíráshoz használt jelek

	`[A:]`	a magyar dal szó középső hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben mindig hosszú
	`[a]`	a magyar ház szó középső hangjához hasonló, amely a svéd nyelvben mindig rövid
	`[e:]`	a magyar lék szó középső hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben mindig hosszú
	`[e]`	az előző magánhangzó rövid, nyíltabban ejtett változata, amely a magyar ken szó középső hangjához hasonló
	`[ä]`	az előző magánhangzókhoz hasonló, de azoknál kissé nyíltabban ejtett -e- hang, amely a svéd nyelvben rövid és hosszú is lehet
	`[Ä]`	az előző magánhangzókhoz hasonló, de egészen nyíltan ejtett -e- hang, amely a svéd nyelvben csak -r- hang előtt fordul elő; lehet rövid és hosszú is
	`[0]`	schwa hang, amely a svéd nyelvben mindig hangsúlytalan és rövid
	`[i:]`	a magyar víz szó középső hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben mindig hosszú
	`[I]`	a magyar igen szó első hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben mindig rövid
	`[o:]`	a magyar óta szó első hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben mindig hosszú
	`[O]`	a magyar oldal szó első hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben mindig rövid
	`[u:]`	a magyar út szó első hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben mindig hosszú
	`[U]`	a magyar ugat szó első hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben mindig rövid
	`[ü]`	a magyar űz szó első hangjához hasonló magánhangzó, amely a svéd nyelvben többnyire hosszú
	`[Ü]`	félig nyílt magánhangzó, amely a magyar tök szó középső hangja és a magyar tok szó középső hangja között ejtendő; a svéd nyelvben az említett magyar hangokkal ellentétben nem kerekített ajkakkal ejtendő, mindig rövid
	`[y:]`	a magyar tűz szó középső hangjához hasonló magánhangzó, amely az említett magyar hanggal szemben nem kerekített ajkakkal ejtendő; a svéd nyelvben rövid és hosszú is lehet
	`[ö]`	a magyar tőr szó középső hangjához hasonló magánhangzó, amely a svédben rövid és hosszú is lehet
	`[Ö]`	az előző magánhangzókhoz hasonló, de egészen nyíltan ejtett -ö- hang, amely a svéd nyelvben csak -r- hang előtt fordul elő; lehet rövid és hosszú is
	`[5]`	a magyar autó szó első hangjához hasonló kettőshangzó
	`[6]`	a magyar európai szó első hangjához hasonló kettőshangzó
	`[8]`	idegen (elsősorban angol eredetű) szavakban előforduló kettőshangzó; a magyar nyelvben angol jövevényszavakban ejtjük, pl. soul
	`[b]`	a magyar bak szó első hangjával megegyező mássalhangzó
	`[d]`	a magyar dél szó első hangjával megegyező mássalhangzó
	`[D]`	a [d] hang retroflex (hátrahajlított nyelvvel ejtett) változata, a magyarban nincs megfelelője; a svéd nyelvben csak -r- hang után fordul elő
	`[2]`	a magyar lándzsa, dzsem, dzseki szavakban előforduló hang, amely a svéd nyelvben kizárólag idegen eredetű szavakban fordul elő
	`[f]`	a magyar fal szó első hangjával megegyező mássalhangzó
	`[g]`	a magyar gőz szó első hangjával megegyező mássalhangzó
	`[h]`	a magyar hal szó első hangjával megegyező mássalhangzó
	`[j]`	a magyar jég szó első hangjával megegyező mássalhangzó
	`[k]`	a magyar kamra szó első hangjával megegyező mássalhangzó; a svéd nyelvben szó elején többnyire hehezetesen ejtik, kivéve ha s- előzi meg
	`[l]`	a magyar labda szó első hangjával megegyező mássalhangzó
	`[L]`	az [l] hang retroflex (hátrahajlított nyelvvel ejtett) változata, a magyarban nincs megfelelője; a svéd nyelvben csak -r- hang után fordul elő
	`[m]`	a magyar mész szó első hangjával megegyező mássalhangzó
	`[n]`	a magyar nap szó első hangjával megegyező mássalhangzó
	`[N]`	az [n] hang retroflex (hátrahajlított nyelvvel ejtett) változata, a magyarban nincs megfelelője; a svéd nyelvben csak -r- hang után fordul elő
	`[4]`	a magyar harang szó utolsó elő hangjához hasonló nazális hang
	`[p]`	a magyar pék szó első hangjával megegyező mássalhangzó; a svéd nyelvben szó elején többnyire hehezetesen ejtik, kivéve ha s- előzi meg
	`[r]`	a magyar répa szó első hangjával megegyező mássalhangzó
	`[s]`	a magyar szita szó első hangjával megegyező mássalhangzó
	`[S]`	az [s] hang retroflex (hátrahajlított nyelvvel ejtett) változata; a magyar sima szó első hangjához hasonló mássalhangzó; a svéd nyelvben csak -r- hang után fordul elő
	`[t]`	a magyar tél szó első hangjával megegyező mássalhangzó; a svéd nyelvben szó elején többnyire hehezetesen ejtik, kivéve ha s- előzi meg
	`[T]`	a [t] hang retroflex (hátrahajlított nyelvvel ejtett) változata, a magyarban nincs megfelelője; a svéd nyelvben csak -r- hang után fordul elő
	`[v]`	a magyar vár szó első hangjával megegyező mássalhangzó
	`[w]`	az angol word szó első hangjával megegyező, ajkakkal képzett mássalhangzó, amely a svéd nyelvben kizárólag az angolból átvett szavakban fordul elő
	`[3]`	a magyar kapj szó utolsó hangjával megegyező zöngétlen réshang
	`[1]`	zöngétlen réshang, a magyarban nincs megfelelője, a svéd nyelvben elöl és hátul képzett változata is van
	`[']`	a jelet követő szótag egyes (egyszerű) hangsúlyt kap
	[`]	a jelet követő szótagra főhangsúly esik egy kettős (zenei) hangsúllyal rendelkező szóban
	`[´]`	a jelet követő szótagra erős mellékhangsúly esik egy kettős (zenei) hangsúllyal rendelkező szóban
	`[:]`	a hosszúság jelzésére szolgáló jel; a jel előtt álló magánhangzó hosszan, a jel előtt álló mássalhangzó megkettőzve ejtendő

Magánhangzók

	a	hangsúlyos hosszú: `['A:]` rad, drag, tala, narkoman hangsúlyos rövid: `['a]` plats, tall, intressant, kan hangsúlytalan rövid: `[a]` väntade, presentation, resa, kapacitet
	e	hangsúlyos hosszú: `['e:]` leka, steka hangsúlyos rövid: `['ä \| 'e]` konkurrent, efter, enkel hangsúlytalan rövid: `[ä \| e]` intressant hangsúlytalan rövid, schwa: `[0]` nyckel, naken, pojke
	i	hangsúlyos hosszú: `['i:]` liv, lida, flitig hangsúlyos rövid: `['I]` hitta, ville, sticka hangsúlytalan rövid: `[I]` intressant, inkompetent, flitig
	o	hangsúlyos hosszú: `['u:]` bo, roa, tro, oktober, presentation, bord hangsúlyos hosszú: `['o:]` lov, sova, son, kol hangsúlyos rövid: `['U]` bodde, trodde, hon hangsúlyos rövid: `['O]` soppa, sommar, tolv, golv, kom, orka hangsúlytalan rövid: `[U]` problem hangsúlytalan rövid: `[O]` kompetent, oktober
	u	hangsúlyos hosszú: `['ü:]` hus, mus, lura, ljus hangsúlyos rövid: `['Ü]` hund, stund, lund hangsúlytalan rövid: `[ü \| Ü]` universitet, unik diftongusban: `[f \| v]` automater, euro au-diftongusban: `[5]` Australien eu-diftongusban: `[6]` eufori eu-diftongusban: `[ä]` eufemism
	y	hangsúlyos hosszú: `['y:]` frysa, lysa, karikatyr, vy hangsúlyos rövid: `['y]` mynt, fryntlig hangsúlytalan rövid: `[y]` Jenny
	å	hangsúlyos hosszú: `['o:]` år, åter, tå, åka, hallå hangsúlyos rövid: `['O]` åtta, åska hangsúlytalan rövid: `[O]` utåtriktad
	ä	hangsúlyos hosszú: `['ä:]` äta, räta, mäta, läsa hangsúlyos rövid: `['ä]` äntligen, ängel hangsúlytalan rövid: `[ä]` väninna, valhänthet
	ä+r	hangsúlyos hosszú: `['Ä:r]` lärare, bära, bär, vokabulär hangsúlyos rövid: `['Är]` märg hangsúlytalan rövid: `[Är]` hyresvärdinna
	ö	hangsúlyos hosszú: `['ö:]` öva, öga, lök, söka hangsúlyos rövid: `['ö]` tönt, fönster hangsúlytalan rövid: `[ö]` ödem
	ö+r	hangsúlyos hosszú: `['Ö:r]` öron, öre, musketör, höra hangsúlyos rövid: `['Ö:r]` början, dörr hangsúlytalan rövid: `[Ör]` författare

Kettőshangzók

	au	`[5]` autist, automatisk, paus, trauma
	eu	`[6]` eufori, reumatisk
	ou	`[8]` soul

Mássalhangzók

	b	`[b]` banta, bära, ribba, brinna
	c	magas magánhangzó előtt: `[s]` citron, centrum, cykel mély magánhangzó előtt: `[k]` Carl, cup, Carolina mássalhangzó előtt: `[k]` Liljecrona
	c+h	magas magánhangzó előtt: `[3]` checka magas magánhangzó előtt: `[1]` chef mély magánhangzó előtt: `[1]` chaufför
	d	`[d]` dröm, dag, sköldpadda, del, diet szó végén gyakran néma: vad, med, alltid r után: `[D]` bord, gjorde, ord(szóhatáron túl is)
	d+j	szó elején: `[j]` djur, djävul szó közepén: `[dj]` tredje
	d+z+j	idegen szavakban: `[2]` tadzjik
	f	`[f]` fara, flitig, efter, offra
	g	magas magánhangzó előtt, hangsúlyos szótagban: `[j]` gift, ge, göra, gyllene magas magánhangzó előtt, hangsúlytalan szótagban: `[g]` egen magas magánhangzó előtt francia eredetű szavak esetében: `[1]` giraff, geni francia eredetű, szóvégi, hangsúlyos -age: `['A:1]` garage, bagage mély magánhangzó előtt: `[g]` gå, gul, gata mássalhangzó előtt: `[g]` grå, glänsa szó végén gyakran néma: flitig, dag, jag l után, szó végén: `[lj]` älg, helg l után, szó közepén: `[lg]` helgon, Helge n után: `[4]` ung, lungor r után, szó végén: `[rj]` arg, Göteborg, torg, korg r után, szó közepén: `[r:]` morgon
	g+j	szó elején: `[j]` gjorde
	g+n	`[4n]` lugn
	h	`[h]` ha, heta, hitta, hålla, hylla, höra, jaha
	h+j	szó elején: `[j]` hjul, hjärta
	j	szó elején: `[j]` ja, jobba, jazz szó közepén vagy végén: `[j:]` oj, maj, skoja francia eredetű szavakban: `[1]` jargong, jalusi d, g, h és l után, szó elején: `[j]` djur, gjorde, hjul, ljus t után, szó elején: `[3]` tjur, tjäna
	k	magas magánhangzó előtt, hangsúlyos szótagban: `[3]` käka, kila, kelgris (kivétel: kebab, kille) mély magánhangzó előtt: `[k]` kul, komma, ko, karl mássalhangzó előtt: `[k]` krita, klandra
	k+j	`[3]` kjol
	l	`[l]` leta, hålla, aldrig, alltid r után: `[L]` sorla, Karl(szóhatáron túl is)
	l+j	szó elején: `[j]` ljud, ljus szó közepén vagy végén: `[lj]` familj, olja
	m	`[m]` mamma, med, mynt, kommer, kamrat szó végén gyakran: `[m:]` kom, rum
	n	`[n]` ny, ändå, hinna, len szó végén gyakran: `[n:]` han, kan g után: `[4n]` lugn, ugn r után: `[N]` barn, korn, hörna (szóhatáron túl is)
	n+g	`[4]` ängel, äng, ung, hänga, lungor
	p	`[p]` pappa, gap, lapp, prova, plan, korp
	q	`[k]` Qatar (csak nevekben és idegen szavakban)
	q+u, q+v	`[kv]` Almqvist, Enquist (csak nevekben és idegen szavakban)
	r	`[r]` rinna, ropa, barr, ark, stor
	r+d	`[D]` bord, gjorde, ord (szóhatáron túl is)
	r+l	`[L]` sorla, Karl (szóhatáron túl is)
	r+n	`[N]` barn, korn, hörna (szóhatáron túl is)
	r+s	`[S]` kors, universitet (szóhatáron túl is)
	r+t	`[T]` bort, hjärta, gjort (szóhatáron túl is)
	s	általában: `[s]` sova, hiss, Stockholm, skandal, stund, simma, lyssna r után: `[S]` kors, universitet (szóhatáron túl is)
	s+c+h	`[1]` schema
	s+h	`[1]` shejk
	-sion, -ssion	`['1u:n]` version, mission
	s+j	`[1]` sjal, sju
	s+k	magas magánhangzó előtt: `[1]` skina, skynda (kivétel: skelett) mély magánhangzó előtt: `[sk]` skal, skola, skutt
	s+k+j	`[1]` skjorta
	s+s+j	`[1:]` hyssja
	t	`[t]` tala, hitta, lat, tvätta, trött r után: `[T]` bort, hjärta, gjort (szóhatáron túl is)
	-tion	általában: `['1u:n]` presentation bizonyos esetekben: `['t1u:n]` nation, motionera
	t+j	szó elején: `[3]` tjur, tjäna szó közepén: `[tj]` lättja
	v	`[v]` vänta, tvätta, lov, vovve
	w	`[v]` Wallenberg, Wallin, watt (csak nevekben és idegen szavakban) angolból átvett szavakban: `[w]` Wales, software
	x	`[ks]` växa, taxi, xylofon
	-xion	`['k1u:n]` flexion
	z	`[s]` zebra, zon

Hangsúly

	A hangsúly a germán eredetű svéd szavak esetében a szótő első szótagján van. Például: tala, lärare, betydande, författare
	A svéd kiejtés alapszabálya, hogy minden hangsúlyos szótag hosszú; nyílt szótag esetén a magánhangzót, zárt szótag esetén a mássalhangzót nyújtjuk meg (és lesz ezzel párhuzamosan rövid a magánhangzó). Például: tal, tall
	Egy szóban legfeljebb két szótag kaphat nyomatékot: uttala, uttalsregler