← Vissza a Nyelvtan oldalra

A névmások

	A névmások főbb csoportjai a következők:

• személyes • birtokos • vonatkozó • mutató • determinatív • kérdő • határozatlan • visszaható

	Sok névmásnak három esete van: alanyeset, tárgyeset és birtokos eset. Mivel a svédben az igei végződések személytől függetlenül egységesek, a mondatba (néhány speciális esettől eltekintve) feltétlenül szükséges az alany. A névmások használatával elkerülhető a főnevek, tulajdonnevek megismétlése.

Személyes névmások

Egyes szám

személy alanyeset tárgyeset első jag mig második du dig harmadik han honom hon henne den den det det

Többes szám

személy alanyeset tárgyeset első vi oss második ni er harmadik de dem

A svéd nyelvben ma már általános a tegezés, nem udvariatlanság tehát az ismeretlen embereket du-vel megszólítani. A ritkán előforduló magázás a többes szám második személyű személyes névmás (ni) alakjaival történik.

	Birtokos névmások

A birtokos névmásnak három alakja van, melyet a melléknévhez hasonlóan ragozunk nemben és számban.

személyes névmás egyes szám utrum egyes szám neutrum többes szám jag min mitt mina du din ditt dina han hans hans hans hon hennes hennes hennes den dess dess dess det dess dess dess vi vår vårt våra ni er ert era de deras deras deras

pl.:

Min bil är röd.    Mitt hus är rött.    Mina bilar är röda. Hans bil är vit.    Hans hus är vitt.    Hans bilar är vita. Er bil är brun.    Ert hus är brunt.    Era bilar är bruna.

	Visszaható birtokos névmások

Egyes és többes szám harmadik személyben létezik ugyanakkor egy úgynevezett visszaható birtokos névmás, melyet akkor használunk, ha a tagmondat alanya és birtokosa megegyezik. Ebből következik, hogy visszaható birtokos névmás alanyi helyzetben nem szerepelhet.

személyes névmás birtokos névmás visszaható birtokos névmás han hans sin, sitt, sina hon hennes sin, sitt, sina den, det dess sin, sitt, sina de deras sin, sitt, sina

pl.:

Kalle gick på bio med sin fru. Gustav var inte hemma. Kalle gick på bio med hans fru. Kalle och hans fru gick på bio.

Az első példában Kalle, míg a másodikban Gustav feleségéről van szó. A harmadik példában a mondat alanya Kalle och hans fru, a visszaható birtokos névmás, amely tehát az alanyra utal vissza, értelemszerűen nem használható, így a kontextus dönti el, hogy Kalle vagy Gustav feleségéről van-e szó.

	Vonatkozó névmások

A vonatkozó névmás egy vagy több szóra utal vissza a mondatban.

som A leggyakoribb vonatkozó névmás a svédben. Visszautalhat személyre, állatra, dolgokra, egyes és többes számban egyaránt. A mondatban alany és tárgy is lehet. Mivel ilyen sok jelentése lehet (aki, ami, ahol, ahova, amibe, amiben stb.), fontos, hogy közvetlenül azon szó után álljon, amelyre visszautal. A som előtt ugyanakkor sohasem állhat prepozíció, az ilyen esetben a tagmondat vagy a szószerkezet végére kerül.

Bilen som står där är min brors bil. (alany) Bilen som du ser där borta är min brors bil. (tárgy) Stolen som du sitter på är gammal. (prepozíció + vonatkozó névmás)

Amennyiben a som nem alanyi helyzetben áll, el is hagyható.

Detta läste jag i boken (som) du hade gett mig.

vars, vilkas A som vonatkozói névmás birtokos változata a vars (egyes és többes szám), illetve a vilkas (többes szám).

Mannen, vars bil står under trädet, är min bror. Barnen, vilkas föräldrar är trevliga, har rest till Stockholm.

vilken, vilket, vilka

alanyeset birtokos eset utrum vilken vilkens neutrum vilket vilkets többes szám vilka vilkas

A vilken, vilket, vilka vonatkozó névmásokat inkább csak hivatalos stílusban használjuk. Jelzői helyzetben és önállóan is állhatnak. A som-mal ellentétben az esetleges elöljárószó a vilken, vilket, vilka elé kerül.

pl.:

Varje anställd får lön vilken används för konsumtion. Länder till vilka jag ofta reser är vackra.

vilket, något som A vilket és a något som olyan esetben használatos, amikor nem egy szóra, hanem egy teljes mondatrészre vagy egy állítmánykiegészítőre szeretnénk visszautalni.

pl.:

Vi har fått extremt många brev, vilket är mycket roligt.

vad, vad som A vad (=det som) korrelátumot és vonatkozó névmást is tartalmaz. Amennyiben a vad a mondat alanya a vonatkozói mellékmondatban, a som szerepel az alany helyén.

Jag tänkte på vad han hade sagt. Jag tänkte på vad som sagts.

	Mutató névmások

den här, det här, de här den där, det där, de där A leggyakoribb mutató névmások a svéd nyelvben. A den här közeli, a den där pedig távoli dolgokra mutat. Jelzői helyzetben és önállóan is használhatók.

Den här bilen är min. Det där huset är vackert. De här skorna är dyra. Jag vill ha den där. Jag ska köpa det här. Det där tycker jag inte om.

Mivel ezek határozott névszói szerkezetek, a jelzői helyzetben lévő melléknévnek is határozott alakban kell szerepelnie. Pl.:

Den här vita blusen är vacker. Det här stora, vackra huset vill jag köpa. De där bruna skorna är alltför dyra.

den, det, de A den, det mutató névmásokat jelzői helyzetben és önállóan is használhatjuk. A de mutató névmást jelzői helyzetben alanyként, tárgyként és prepozíció után használhatjuk. Önállóan a de csak alanyként használatos; tárgyként, illetve prepozíció után a dem használandó helyette. Mind a főnév, mind pedig az esetleges melléknév határozott alakban szerepel utána.

Den filmen har jag inte sett. Det huset och de bilarna vill jag köpa. Det finns inga stolar i de rummen. Rummen är tomma, det finns inga möbler i dem.

denna, detta, dessa A denna, detta, dessa mutató névmásokat jelzői helyzetben és önállóan is használhatjuk. Jelentésében nagyjából megegyezik a den här, det här, de här mutató névmásokkal, ám inkább az írott nyelvben használatosak. További különbség a den här stb. mutató névmásokhoz képest, hogy a denna, detta, dessa után csupán a melléknév áll határozott alakban, a főnév nem.

Denna bil är dyr. Detta problem kan jag inte lösa. Dessa skor är vackra. Vad säger du om dessa? Dessa vackra skor är dyra.

sådan, sådant, sådana A sådan, sådant, sådana mutató névmásokat jelzői helyzetben és önállóan is használhatjuk. A főnév és a melléknév egyaránt határozatlan alakban szerepel utána.

Jag vill ha en sådan tröja. Hon köpte ett sådant halsband. Hur kan du säga något sådant? Sådana filmer brukar jag inte titta på. Jag vill också ha en sådan fin tröja.

samma A samma mutató névmást jelzői helyzetben használjuk. Egyes és többes számban, közös és semleges nemű szavak esetén egyaránt a samma alak használatos. Névelőt nem teszünk ki elé. Az utána következő melléknév határozott, a főnév pedig határozatlan alakba kerül.

Jag kör samma bil, jag bor i samma hus, och jag har samma kläder som förra året. Hon ställde samma dumma fråga om och om igen.

densamma, detsamma, desamma A densamma, detsamma, desamma mutató névmásokat kizárólag állítmányi helyzetben, leginkább formális stílusban használjuk.

Han är inte längre densamma.

Használjuk őket továbbá néhány állandósult szókapcsolatban.

Trevlig helg! — Tack, detsamma. Det gör detsamma.

dylik, dylikt, dylika A dylik, dylikt, dylika mutató névmást jelzői helyzetben és önállóan is használhatjuk, többnyire formális stílusban.

Om man inte genomför dylika reformer får man arbetslöshet.

	Determinatív névmások

den, det, de, dem A den, det, de determinatív névmásokat jelzői helyzetben és önállóan is használhatjuk. A dem determinatív névmást, a de tárgyesetét kizárólag önálló helyzetben használhatjuk. A determinatív névmások után mindig egy kijelölő jelzői mellékmondat kell, hogy álljon (amelyet a som, vilken/vilket/vilka, där, dit szavak vezetnek be), a főnév pedig határozatlan alakban van (egy esetleges melléknév azonban továbbra is határozott lesz).

Pl.:

Den bok (som) du har gett mig tycker jag om. De romaner (som) jag har fått av Tom är däremot mycket tråkiga. Känner du dem som bor i huset? Känner du de människor som bor i huset?

	Kérdő névmások A kérdő névmások közvetlen vagy közvetett kérdést vezetnek be.

I. önállóan használatos: - vem (személyről) - vad (dolgokról) II. Jelzői helyzetben és önállóan használatos: - vilken (közös nemű szavak esetében, személyekről, állatokról és dolgokról) - vilket (semleges nemű szavak esetében, személyekről, állatokról és dolgokról) - vilka (többes számú szavak esetében, személyekről, állatokról és dolgokról) A vilken, vilket, vilka után a melléknév és a főnév egyaránt határozatlan esetben van.

Főmondatban:

alanyi helyzetben

Vem står där? (alany) Vilka kommer ikväll? (alany) Vad har hänt? (alany) Vilken bil är snabbast? (alany) Vilket hus är vackrast? (alany) Vilka bilar är dyrast? (alany)

tárgyként

Vem träffade du? (tárgy) Vilka träffade du där? (tárgy) Vad ser du? (tárgy) Vilken bok har du läst? (tárgy) Vilket hus vill du köpa? (tárgy) Vilka böcker vill du ha? (tárgy)

Mellékmondatban:

alanyi helyzetben:

Jag vet inte vem som står där. Jag vet inte vilka som kommer ikväll. Jag vet inte vad som har hänt. Jag vet inte vilken bil som är snabbast. Jag vet inte vilket hus som är vackrast. Jag vet inte vilka bilar som är dyrast.

tárgyként:

Jag vill veta vem du träffade. Jag vill veta vilka du träffade där. Jag undrar vad du ser. Jag vill veta vilken bok du har läst. Jag vet inte vilket hus du vill köpa. Jag undrar vilka böcker du vill ha.

vad ... för något / vad ... för någonting A beszélt nyelvben a rövid vad kérdszót a för något/för någonting-gal egészítjük ki:

Vad äter du för något? Jag undrar vad du äter för något. Vad är det för någonting? Jag undrar vad det är för någonting.

vad ... för A beszélt nyelvben a vilken, vilket, vilka + főnév szószerkezet helyett a vad ... för kérdőszót használjuk főnévvel:

Vad har han för yrke? Jag undrar vad han har för yrke. Vad läser han på för skola? Jag frågar vad han läser på för skola.

	Határozatlan névmások A határozatlan névmások határozatlan jelentésű személyekre, állatokra és dolgokra utalnak vissza. Ragozásuk a melléknevekéhez hasonló.

någon, något, några, någonting A någon, något, några alanyként és tárgyként, önállóan és jelzői helyzetben is használatos. A någonting állhat önmagában, illetve egy főnévi értelmű melléknévvel együtt alanyként és tárgyként.

Har du någon penna? Har någon ringt medan jag var borta? Har vi något val? Har du något att berätta? Gjorde du något? Han såg honom för några dagar sedan. Några var redan där och några kom lite senare. Förstår du någonting av budskapet? Någonting har hänt. Någonting hemskt har hänt.

ingen, inget, inga, ingenting Az ingen, inget, inga, ingenting önállóan és jelzői helyzetben is állhat. Alanyként főmondatban és mellékmondatban is használhatóak mind egyszerű, mind összetett igeidő esetén.

Ingen var där. Jag vet att ingen var där. Ingen har sett mig. Jag vet att ingen har sett mig. Ingenting har hänt. Jag vet att ingenting har hänt.

Tárgyként (vagy hasonló helyzetben) csupán egyszerű igeidőben használhatók.

Jag såg ingen där. Jag vet ingenting om honom.

Minden más esetben az ingen, inget, inga, ingenting névmásokat fel kell bontani a következőképpen:

ingen — inte ... någon inget — inte ... något inga — inte ... några ingenting — inte ... någonting Jag säger att jag inte har några pengar. Jag vill inte göra någonting.

man (en, ens, sin, sitt, sina) A man általános alany kizárólag alanyi helyzetben állhat. Tárgyként az en, birtokos esetben az ens, illetve a sin, sitt, sina használatos. Az ens alanyi helyzetben állhat, illetve tárgyként olyan helyzetben, amelyben nem az alanyra utal vissza. A sin, sitt, sina azonban kizárólag olyan elöljárószós kifejezésben, amelyben az alanyra utal vissza.

Man måste stanna om polisen stoppar en. Ens körkort kan bli indraget vid brott mot trafikreglerna. Polisen vill alltid se ens legitimation. Man måste vara rädd om sin hälsa.

all, allt, alla, allting Az all, allt, alla, allting alanyként és tárgyként is állhat. all (közös nemben) jelzői szerkezetben (főnévvel együtt állva), az allt (semleges nemben) önállóan és jelzői helyzetben (főnévvel és főnévi értelmű melléknévvel együtt állva), az alla (többes számban) önállóan és jelzői helyzetben (főnévvel együtt állva), és az allting (semleges nemben) önállóan és bizonyos esetekben jelzői helyzetben (főnévi értelmű melléknévvel együtt állva) használatos.

All mat och allt bröd tog slut. Jag måste diska alla smutsiga koppar. Alla spelare sprang väldigt mycket. Alla var trötta efter festen. Han vet allt om bilar. Allt roligt tog slut fort. Allting roligt har ett slut.

var, vart, varje, varenda A var (jelző helyzetben és önállóan, míg a vart, varje, varenda és a vartenda csak jelzői helyzetben használatos. Jelzői helyzetben a var, varje, varenda jelentése megegyezik.

Jag gör det var dag. Jag gör det varje dag. Jag gör det varenda dag.

Önálló helyzetben a var jelentése "személyenként", azaz megfelel a var sin, var sitt, var sina birtokos szerkezetnek.

Alla fick en bok var. = Alla fick var sin bok. Alla fick ett äpple var. = Alla fick var sitt äpple. Alla fick tre bullar var. = Alla fick var sina tre bullar.

var och en, vart och ett, vars och ens A var och en, vart och ett, vars och ens önállóan áll, jelentése megyegyezik az alla és a varje jelentésével.

Var och en av oss måste vara med. Det gäller för var och en som vill rösta. Var och en som vill komma får komma. Det är vars och ens ensak.

varannan, vartannat, varandra (var, vart) A közös illetve semleges nemű varannan, vartannat jelzői és önálló helyzetben egyaránt használatos; a többes számú varandra kizárólag önállóan.

De har kurser varannan vecka. Arenan ska besiktigas vartannat år. Var tionde svensk är överviktig. VM-slutspelet spelas vart fjärde år. De älskar varandra. De ser varandra i ögonen.

annan, annat, andra A közös illetve semleges nemű annan, annat, illetve a többes számú andra jelzői és önálló helyzetben egyaránt használatos.

Jag har en annan åsikt om detta. Jag har en bra dator hemma, men jag vill ha en annan. Vi har inget annat val nu. Det här glaset är smutsigt. Vill du ha ett annat? Vill du ha något annat att äta? Känner du andra bra musiker också? Alla andra fick nya skor, varför fick inte jag?

vem som helst, vad som helst, vilken som helst, vilket som helst, vilka som helst A vem som helst és a vad som helst egyes számban, önálló helyzetben használatos.

Det kan vem som helst göra. Jag gör vad som helst för honom.

A vilken ... som helst, vilket ... som helst, vilka ... som helst jelzői és önálló helyzetben használatos.

Vilken idiot som helst skulle lyckas med det. Jag vill inte köpa vilket hus som helst. Förlaget vill inte ge ut vilka böcker som helst. Vilka som helst kan inte utföra detta jobb.

	Visszaható névmások A visszaható névmások a mondat alanyára utalnak vissza. Bizonyos igék mindig egy visszaható névmással állnak; ezeket visszaható igéknek nevezzük.

személyes névmás visszaható névmás jag mig du dig han sig hon sig den, det sig vi oss ni er de sig

Jag kammade mig framför spegeln. Du ska tvätta dig i varmt vatten. Han rakar sig varje dag. Hon ska gifta sig i sommar. Vi måste skynda oss. De gifte sig i juni.