← Vissza a Nyelvtan oldalra

Az igék

Az igék alakjai

A svéd igéknek igenem (genus) szerint cselekvő (aktív) és szenvedő (passzív) ragozásuk van. Az igealakok egy része (személyes névmással kapcsolódva, vagy anélkül) a cselekvő személyét is megjelöli. Ezek az ige ún. finit alakjai, a többi igealak igenév. Ezek: a főnévi igenév, a jelen idejű melléknévi igenév (presens particip), a múlt idejű melléknévi igenév (perfekt particip) és a supinum.

· A főnévi igenév (infinitív)

A svéd nyelvben a főnévi igenév általában a-ra (egyes esetekben más magánhangzóra) végződik. Ha az infinitívet önmagában akarjuk hangsúlyozni, az ige elé tehetjük az att szót. Az főnévi igenévnek a segédigék használata, igei vonzatok, valamint mellékmondati szerkezetek során lesz jelentősége. Pl.       Jag måste gå nu. = Mennem kell.       Han glömde bort att hämta nyckeln. = Elfelejtette hozni a kulcsot.       Jag skulle vilja be er att komma med oss. = Arra szeretnélek kérni titeket, hogy gyertek velünk.

· A jelen idejű alak (presens)

A jelen pillanatban zajló esemény, általában fennálló körülmény vagy belátható időn belül nem végződő esemény kifejezésére használatos. Pl.       Jag är glad. = Boldog vagyok.       Lena är mycket snygg. = Lena nagyon csinos.       Det regnar. = Esik.       Han talar jättebra svenska. = Nagyon jól beszél svédül. A jövő idő kifejezésére is használatos a presens alak, ha a mondat valamely része utal a jövőbeli időpontra. Pl.       Jag kommer till dig ikväll. = Ma este elmegyek hozzád.       I morgon skriver vi en uppsats i skolan. = Holnap dolgozatot írunk az iskolában.

· Az egyszerű múlt idejű alak (preteritum)

A preteritum alak a múlt időben lezárt események, cselekvések kifejezésére használatos. Pl.       Igår träffade jag Göran. = Tegnap találkoztam Görannal.       Napoleon erövrade landet i början av 1800-talet. = Napóleon a XIX. sz. elején hódította meg az országot.

· A supinum

A supinum alak az összetett múlt idők (perfekt és pluskvamperfekt) képzéséhez használatos. Pl.       Har du varit i Sverige? = Voltál már Svédországban?       Vi trodde att vi redan hade sett allt. = Azt hittük, hogy már mindent láttunk.

· A felszólító mód alakja (imperatív)

A felszólító mód utasítás adására használatos. Az ige ilyenkor a mondat vagy tagmondat elejére kerül. Pl.       Räck mig smöret, är du snäll! = Nyújtsd ide a vajat, légy szíves!

Erős és gyenge igék, ragozási osztályok

A svéd nyelvben megkülönböztetünk gyenge és erős igéket. A gyenge igéket az első három, míg az erős igéket a negyedik ragozási osztályba soroljuk.

Az első ragozási osztályba tartozik a legtöbb svéd ige. Ezeknek az igéknek a szótöve a-ra végződik. Pl. bada

1

presens badar imperfekt badade supinum badat presens particip badande perfekt particip (utrum) badad perfekt particip (neutrum) badat perfekt particip (többes szám) badade imperativ bada

A második ragozási osztályba tartozó igék három alcsoportra oszthatók: Az első alcsoporthoz olyan igék tartoznak, amelyeknek a szótöve mássalhangzóra, de nem p-re, r-re, t-re, k-ra vagy s-re végződik. Pl. böja

2A

presens böjer imperfekt böjde supinum böjt presens particip böjande perfekt particip (utrum) böjd perfekt particip (neutrum) böjt perfekt particip (többes szám) böjda imperativ böj

A második alcsoporthoz olyan igék tartoznak, amelyeknek a szótöve p-re, t-re, k-ra vagy s-re végződik. Pl. köpa

2B

presens köper imperfekt köpte supinum köpt presens particip köpande perfekt particip (utrum) köpt perfekt particip (neutrum) köpt perfekt particip (többes szám) köpta imperativ köp

A harmadik alcsoporthoz olyan igék tartoznak, amelyeknek a szótöve r-re végződik. Pl. köra

2C

presens kör imperfekt körte supinum kört presens particip körande perfekt particip (utrum) körd perfekt particip (neutrum) kört perfekt particip (többes szám) körda imperativ kör

A harmadik ragozási osztályba tartoznak a magánhangzóra végződő egyszótagú igék, illetve az ezekből előtaggal képzett igék. Pl. sy

3

presens syr imperfekt sydde supinum sytt presens particip syende perfekt particip (utrum) sydd perfekt particip (neutrum) sytt perfekt particip (többes szám) sydda imperativ sy

A negyedik ragozási osztályba tartoznak az erős igék. A teljes igei szókincshez képest számuk csekély, azonban igen gyakran használatosak. Jellemző rájuk, hogy preteritum alakjuk ragtalan, viszont a szótőn belüli magánhangzó az egyes alakoknál változik, valamint, hogy a supinum végződése it, a múlt idejű melléknévi igenév három alakjának végződései pedig en, et és na. Pl. bita

4

presens biter imperfekt bet supinum bitit presens particip bitande perfekt particip (utrum) biten perfekt particip (neutrum) bitet perfekt particip (többes szám) bitna imperativ bit

Az erős igék szótövének magánhangzója az egyes alakokban bizonyos rendszer szerint változik. Például az alábbi típusok különböztethetők meg:

i - e - i - i skriva - skrev - skrivit - skriven u/y - ö - u - u flyga - flög - flugit - flugen i - a - u - u dricka - drack - druckit - drucken a - o - a - a fara - for - farit - faren ä - a - u - u bära - bar - burit - buren o - o - o - o komma - kom - kommit - kommen å - i - å - å gå - gick - gått - gången å - ä - å - å låta - lät - låtit - låten

A négy ragozási osztály egyikébe sem sorolhatók a rendhagyó igék. Pl. göra:

presens gör imperfekt gjorde supinum gjort presens particip görande perfekt particip (utrum) gjord perfekt particip (neutrum) gjort perfekt particip (többes szám) gjorda imperativ gör

Az összetett igeidők

· A perfekt

A perfekt összetett múlt idő képzése a ha segédige jelen idejű alakjával és a supinummal történik. A perfekt igeidővel ki lehet fejezni, hogy az adott esemény lezárult és hatással van a jelen állapotra, pl.       Jag har arbetat här i tre år. = Három éve dolgozom itt.       Vi har just kommit hem. = Épp most értünk haza.

· A plusquamperfekt

A pluskvamperfekt összetett múlt idő képzése a ha segédige preteritum alakjával és a supinummal történik. A pluskvamperfekt igeidővel ki lehet fejezni, hogy egy adott esemény egy, a szövegkörnyezetben preteritum igeidőben elbeszélt másik esemény előtt zajlott le, pl.       De sa att han redan hade gått hem. = Azt mondták, hogy már hazament.

A passzív

· Az s-passzív

Az -s végződéssel passzív alakok képezhetők, pl.       betalas, betalas, betalades, betalats       göras, görs, gjordes, gjorts       skrivas, skrivs, skrevs, skrivits       Brevet skrevs den 14 juli. = A levelet július 14-én írták.

· Az összetett passzív

A passzív kifejezésének másik módja a vara vagy bli segédige és a múlt idejű melléknévi igenév használata, pl.       vara betalad, är betalad, var betalad, har varit betalad       bli skriven, blir skriven, blev skriven, har blivit skriven       En räkning som inte blev betalad. = Egy számla, amelyet nem fizettek ki.

A feltételes mód

A feltételes mód kifejezésére a feltételes mellékmondatokban a preteritum és a pluskvamperfekt alakok, a főmondatokban a ska segédige preteritum alakja (skulle) és a főnévi igenév használatos, pl.       Om jag hade tid skulle jag arbeta mer i trädgården. = Ha lenne időm, többet dolgoznék a kertben.       Hade han blivit vald till ordförande skulle han ha genomfört reformerna. = Ha megválasztották volna elnöknek, végrehajtotta volna a reformokat.