177. A háromelemű földrajzi nevek írásának két gyakoribb esete van.

a) Ha egy kételemű, kötőjellel összefűzött földrajzi név – például: Arany-patak [vö. 175. a)]; Holt-Tisza [vö. 176. a)]; János-dűlő [vö. 175. b)] – elé egy közszói előtag (rohonci, belső, nagy stb.) kerül, az alakulatot nagybetűvel kezdjük, s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük.

Alapforma -i képzős forma Rohonci-Arany-patak rohonci-arany-pataki Alcsi-Holt-Tisza alcsi-holt-tiszai Új-Dél-Wales új-dél-walesi Belső-János-dűlő belső-János-dűlői Nagy-Hideg-hegy nagy-hideg-hegyi Kelet-Közép-Európa kelet-közép-európai Holt-Sebes-Körös stb. holt-sebes-körösi stb.

b) Ha egy kételemű, kötőjellel írt földrajzi név – például: Arany-patak [vö. 175. a)]; Holt-Tisza [vö. 176. a)]; János-dűlő [vö. 175. b)] – egy utána tett földrajzi köznévvel bővül, ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük.

Alapforma -i képzős forma Arany-patak-völgy arany-patak-völgyi Két-bükkfa-nyereg két-bükkfa-nyeregi Dél-kínai-tenger dél-kínai-tengeri Holt-Tisza-berek holt-Tisza-bereki Kelet-európai-síkság kelet-európai-síksági János-dűlő-oldalas János-dűlő-oldalasi Zöld-foki-szigetek stb. zöld-foki-szigeteki stb.