279. A mértékegységek nevének, illetve jelének egy részét a nemzetközi SI (Système International d’Unités) mértékrendszer határozza meg. A mértékegységek neve az alapegység nevéből, valamint az alapegység többszörösét vagy törtrészét kifejező előtagból áll.

a) Mind az alapegységeknek, mind az előtagoknak van egy vagy több betűből álló jelük. Ez lehet kis- és nagybetű, illetve néhány esetben görög vagy egyéb különleges betű, illetve jel. A mértékegységek jele után nem teszünk pontot, az előtag és az alapegység jele közé pedig sem szóköz, sem írásjel nem kerülhet. Latin betűvel jelölt mértékegységek, például: cm (= centiméter v. centi), m (= méter), km (= kilométer); dl (= deciliter v. deci), l v. L (= liter); dkg v. dag (= dekagramm v. deka), kg  (= kilogramm v. kiló); min (= perc); GHz (= gigahertz); kB (= kilobyte), MB (= megabyte). Részben görög betűvel jelölt mértékegység például: μm (= mikrométer), kΩ (= kiloohm).

b) Egyes mértékegységeknek különleges jelük van, például: ºC (= Celsius-fok), 47º 13′ 5″ (47 fok 13 perc 5 másodperc). Egyes terület- és térfogatmértékek jelében kitevő van, például: m² (= négyzetméter), km² (= négyzetkilométer), m³ (= köbméter), cm³ (= köbcentiméter).

c) A mértékegységnek a jelét szóköz választja el az előtte levő számtól, például: 100 km, 1 kg, 10 kWh, 120 km/h, 220 W. Kivétel a fok jele a geometriában, például: 45º, 90º.